TESTMEGFIGYELÉS 3.
Amikor eltűnik a levegő
“Hirtelen arcomra fagyott a mosoly. Úgy kerestem a levegőt, mint maratontávfutó a cél előtt pár méterrel. És akkor vettem észre: ott állok vele szemben, mégsem őt nézem igazán, hanem levegő után kutatok. A légzésem megváltozott. Fent maradt, de rövid lett és kapkodó. Mintha a test azt mondta volna: „Most ne lélegezz mélyre. Most ne nyílj ki.” A belégzés félúton megállt. A kilégzés nem akart kiengedni. És abban a pillanatban az idő is beszűkült.”
Érdekes, hogy amikor a lélek meginog, a levegő lesz az első, ami visszahúzódik. Nem a szavak tűnnek el először, hanem a levegő. A test ilyenkor összehúzza a teret. Összébb húzza a mellkast. Mintha kisebbre venné magát. Talán mert a levegő bizalom. És amikor megrendül a bizalom, a légzés is bizonytalanná válik. A levegő elárulja, hogy valami megijedt bennünk.
Éltél már olyat, hogy a levegő előbb változott meg, mint ahogy megértetted volna, mi történik?
“A test mindig előbb tudja – csak ritkán hallgatjuk meg.”
Ha ezek a megfigyelések ismerősek, és szeretnéd nem egyedül figyelni magad, van lehetőség kísért térre is. >> Konzultációk
Kenikker Beáta
📩 ayshart2020@gmail.com
☎️ +36 70 639 5999